Energiatanúsítvány Energiapasszus Lakás Zöldkártya.

A bevezetendő energiatanúsítvány (ET) sok félreértésre ad okot és sajnos sok olyan kommentár is elhangzik, amely tévedésen vagy félreértelmezésen alapul.

Az alábbiakban igyekeztem összeszedni a legfontosabb tudnivalókat, amiket ma – a szabályozatlansága ellenére – tudni lehet.

1.    Az alapelvek és a résztvevők

A szükségszerűség

az EU direktívában adta meg, hogy a meglévő épületek tulajdonosait rá kell venni kisebb energiafelhasználásra, az új építtetőket pedig kötelezni. Ennek egyik lépcsője - sok más mellett - a jelenlegi épületállomány állagfelmérése és egy kívánatos állapottal való összevetése. Az állagfelmérés természetesen nem az egész épületállományt jelenti, hanem csak azokat amelyeket átalakítanak vagy értékesítenek, esetleg bérbe adnak. Amelyik épület egyikbe sem esik bele, ott természetesen nem kötelező az energiatanúsítvány elkészíttetése.

Az elv
A felismerést és a cselekvést az motiválta, hogy ez az energiaigény hosszú távon nem tartható fenn, ezért szükséges - egy épület esetén megvizsgálni az energiafelhasználás minden szintjét és formáját, így nemcsak a falak, födémek, nyílászárok energiaveszteségeit kell feltárni, hanem az épületgépészet és az épületvillamosság ide vonatkozó területeit is. Emiatt vizsgálni kell pl. a teljes fűtési rendszert, a fűtési rendszer szabályozhatóságát, magának a kazánnak a hatásfokát, az esetleges légtechnikai rendszerek, klímák energiaigényét és veszteségeit, a világítás módját és az ebből következő energiaigényét….stb.
Ugyanakkor az energiamérleg kiszámításakor nemcsak veszteségeket, hanem az un. nyereségeket is el lehet számolni, mint pl. a használat okozta hőleadás, a (számító)gépek hőtermelése és legfőképpen az épület tájolásával összefüggésben a nap sugárzó energiájának hatását, amely elsősorban az üvegfelületeken át hat a belső klímára. A vizsgálatban nemcsak ennek (téli) jótékony hatását kell figyelembe venni (ami nem is lebecsülendő egy déli, nagy üvegtáblás homlokzat esetén), hanem a nyári túlmelegedés kockázatát is, mert ez ronthatja a komfortérzetet, sok esetben emiatt pl. klímát üzemeltetnek (amely jelentős energia felhasználó). Nem véletlen, hogy hosszú idő óta, a nyári időszakban az elektromos felhasználás jelentősen meghaladja a téli szintet, pontosan a nagyszámú klíma üzemeltetése miatt.

Az energiatanúsítvány tartalma

Az tanúsítás során az épület energiafelhasználását három szinten kell ellenőrizni :

Az előírt követelményszinteknek minden esetben együttesen kell teljesülniük.

A szabályozás két alapesete

Egyrészt a(z át)tervezendő épületek, másrészt az eladásra (bérbeadásra) kerülő lakások/épületek.
Az elsőnél olyan követelményértékek kerültek megállapításra, amelyeket a tervezendő épület esetén a tervezőnek be kell tartani, különben nem kap építési engedélyt. Ebben az esetben már a tervezés során olyan épületekkel kell számolni, amely terv szerinti megépítése esetén eléri majd az energetikailag kívánatos értéket. Ez vonatkozik a meglévő épületek átalakítására, bővítésére és jelentősebb korszerűsítésére is.
2006. szeptember 1-től, a benyújtott építési engedélyezési terveknél kötelező a fenti energetikai  ellenőrzés (korábban is kötelező volt a hőtechnikai ellenőrzés, de más követelmény értékekkel), de mivel ez még nem tanúsítás, ebben az esetben a fenti 3 pontból csak a II. és a III. szinten kell a számításokat elvégezni.
Itt jegyzendő meg, hogy az energetikai követelmények teljesítésének igazolása mellett az épületszerkezetek páratechnikai ellenőrzését is el kell végezni (ezért e tekintetben érvényben maradt a korábbi ezzel foglalkozó jogszabály is).
Ez a szakasz tehát nem is tanúsítás valójában, hanem csak akkor válik azzá, ha majd ez az épület megépül és használatba vételi engedélyt kérnek rá, hiszen ekkor lép be a tényleges energia felhasználóként.

A második eset a tényleges tanúsítás, mert itt egy meglévő lakást/épületet (vagy frissen kivitelezett új épületet) kell a rendelkezésre álló tervek, helyszíni vizsgálatok és egyebek alapján megvizsgálni, épület és gépészeti szerkezeteit beazonosítani és ezek ismeretében a számításokat elvégezni.A számítások fajtái.

A jogszabály 3-féle módot fogad el:

A lakás zöldkártya bevezetésének hatálya

Magyarország - sok más EU-s országhoz hasonlóan - időbeli haladékot kapott az energiatanúsítvány bevezetésére (eredetileg 2006. jan. 1. volt a határidő) részben azzal az indokkal, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő szakembergárda (ami nem igaz), részben (és ez a legfőbb baj) nem áll rendelkezésre a megfelelő jogi szabályozás. A szakirányú diplomával rendelkező szakembereknek nem egy új tudományágat, hanem egy szemléleti és számítási algoritmust kell használniuk (amit pl. az épületgépészek a fűtéstervezéskor, méretezéskor  eddig is elvégeztek), tehát a "szakemberhiány" nem volt valódi ok, mert ezt eddig is meg lehetett volna csinálni, de a direktíva külön vizsgához, jogosítványhoz kötötte a tanúsítás kiadásának a jogát. Tehát itt nem arról van szó, hogy nincs aki csinálná, hanem az építésügyet láthatóan messze elkerülő parlamenti képviselőink lassan 1,5 éve nem képesek egy olyan rendeletet megalkotni, amely jogszabályba foglalná - persze igen leegyszerűsítve -, hogy ad1. ki jogosult a vizsgáztatásra, ad2. mik legyenek a vizsgakérdések ?

Átmeneti állapot

A tanúsítás szakszerűsége szempontjából indifferens, hogy egy 60 nm-es bérlakásról vagy egy 5 emeletes irodaházról van szó, az auditálás szabályozás hiánya miatt 2007. január 1-től még részlegesen sem lehet kötelezővé tenni, bármennyire is elterjedtek olyan hírek, hogy pl. a bérbeadásnál ekkortól lesz kötelező a tanúsítás megléte. Ugyanis, ha nem adnak ki jogosítványokat, akkor nem lesz, aki auditáljon, vagyis nem lesz tanúsítvány…….ez ilyen egyszerű.

Ki tanúsíthat ?

Mivel még mindig nem jelent meg a jogszabály, ezért egzakt módon nem lehet kijelenteni, hogy ki igen és ki nem ? Valószínűleg végzettséghez és kamarai tagsághoz kötik, ez utóbbi a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építészek Kamaráját jelentheti. Az auditoroknak vizsgát kell tenni és gyakorlatilag szakértőként fogják végezni a tevékenységüket. E jogosítvány is valószínűleg 5 évente megújításra vár majd, akárcsak a kamarai tagság és a szakértői tevékenység. Az előzetes információk szerint a Mérnök Kamara cca. 1000-1200 fővel számol.

Kin is múlik ?

Ha megvolna a jogszabály, akkor a Kamarák rövid időn belül le tudnának vizsgáztatni akár sok száz szakembert is. Nem ezen múlik, mint látható. 2006-ban az ország különböző városaiban, cca. 6 helyen hirdettek meg ezzel kapcsolatos több napos, pontos tematikával hosszabb-rövidebb tanfolyamot, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy azokra alapozva le lehessen vizsgázni. Volt olyan tanfolyam is - elég megtévesztő módon - amely auditori vizsgát is kilátásba helyezett, de miután az ezzel kapcsolatos jogszabály mind a mai napig nem jelent meg, így ez elég félrevezető volt sok jelentkező számára.

Az energiatanúsítvány elve, menete

A meglévő épületek tanúsítása a beépített szerkezetek, berendezések vizsgálatán alapszik, amelynél nem lehet mindig egzakt módon eljárni, mert a szerkezetek legnagyobb része rejtve van (el van falazva, le van vakolva). A tanúsítás elve ilyen esetben az, hogy ha nem sikerül pl. a falazat pontos fajtáját meghatározni, akkor becslésre kell hagyatkozni (pl. az építési ideje behatárolja a számba vehető szerkezetek). Ha ez sem elég, akkor MINDIG a rosszabb állapotot, hőtechnikailag kevésbé jó szerkezetet kell feltételezni. Ez az elv minden olyan esetben így van, amikor nem dönthető el egyértelműen, vagyis mindig a biztonság javára kell korrigálni (a rosszabbat kell feltételezni).

Az előző részben említett egyszerűsített és részletes számítási módszer mindegyike elfogadott a tanúsítás során. Az utóbbira a részletesebb (több paraméteres) számítás jellemző, ami egy kategóriahatár esetén fontos lehet az építtetőnek, hiszen ez eredményezhet a végén pl. eggyel rosszabb vagy jobb kategóriába sorolást.

Ez azt is jelentheti, hogy a vizsgált szerkezetek – adott esetben - egzaktabb meghatározást igényelnek, több feltárást, esetleg fellelhető korabeli építési dokumentációk átvizsgálását jelenthetik. A részletesebb vizsgálat járhat pl. egy szerkezet fizikai feltárásával, megbontásával, vagy segítségül hívhatnak pl. hőkamerás vizsgálatot is, amely pl. kirajzolhatja a falban lévő téglák kontúrját és ebből következtetni lehet annak pontos fajtájára. Ehhez nyilván a tulajdonosnak hozzá kell járulnia (illetve vállalnia ennek költségeit), ha azt szeretné, hogy a szerkezet pontos ismeretének hiányában ne a legkedvezőtlenebb paraméterekkel készüljön el a számítás.

Vagyis itt nem is feltétlenül maga a számítás az, ami a többletmunkát adja, hanem jórészt a beépített, nem látható szerkezetek és azok hőtechnikai tulajdonságainak pontos meghatározása, felderítése, beazonosítása. Tapasztalat híján, kétségkívül ez az egyik legkiforratlanabb része a tanúsításnak, mert az egzakt szerkezet feltárás nem hoz feltétlenül jobb számítási végeredményt, vagyis kidobott pénz lehet a műszeres vizsgálat. A tanúsítók szakmai lelkiismeretére lesz bízva, hogy mit tanácsolnak a tulajdonosoknak.

Az egyforma lakások tanúsítása

A társasházak esetében az azonos elhelyezkedésű/fekvésű lakások esetében a tanúsítványok természetesen ugyanazt a végeredményt fogják hozni, azonban a látszólagos egyezés nem jelent tényleges egyezést is. Más pl. egy alápincézett épület földszinti lakása és más ugyanannak a háznak a lapostető alatti legfelső szinti lakásának az energiafelhasználása, hővesztesége.

Ugyanúgy nem mindegy, hogy saroklakást vagy közbenső lakást vizsgálunk, az eltérés lehet akár egy kategória is. Ez különösen igaz pl. a panellakásokra, ahol a rossz külső hőszigetelés miatt a szélső vagy a legfelső lakások sokkal kedvezőtlenebb besorolást fognak kapni, mint közbenső társaik.

A lakótelepek esetén, ahol valóban nagyon sok az egyforma lakás, elképzelhető, hogy valamilyen központi akarat következtében egyszerre, tipizálva készíttetik majd el a tanúsítványokat akár az önkormányzat, akár a távfűtő szolgáltató, akár pl. maga a társasház közössége. Az egy lakásra jutó költség így töredéke lehet annak, mintha mindenki maga csináltatná meg, ha el akarná adni a lakását.

Az energiatanúsítvány végeredménye

A számítások végén, egy adott épületet a szerint minősít, hogy az adott épület funkcióra előírt, megengedhető energiamennyiséghez képest mennyit „fogyaszt”, százalékos arányban meghatározva. Ha 100 százaléknál több, akkor nyilván rosszabb, ha kisebb, akkor értelemszerűen jobb, vagyis kedvezőbb lesz a besorolás. Az energiatanúsítvány tervezett kategóriái:

A jogalkotók gondolva a tulajdonosok „érzékenyebb lelkivilágára” láthatóan igyekeztek igencsak udvarias nevű kategóriákat megfogalmazni, így a határértéknél 3 kategóriával rosszabb épületek esetében is csak „Átlagos” a kategória neve. Ez egyben sajnos azt is jelenti, hogy ma Mo-on ez tekinthető valóban átlagos(an rossz)nak. Eredetileg csak A-I kategóriák lettek volna, de a hírek szerint a készház gyártók nyomására bekerül az A* kategória is.

Az energiapasszus érvényessége

A tervek szerint a tanúsítványokat 10 évig megőrzik egy központi adatbankban, ahol bárki beletekinthet, tehát a tanúsítványért az azt kiállító auditornak még 10 év múlva is jót kell állnia, ezért nem lesz célszerű kamu tanúsítványokat készíteni, mert bármikor ellenőrizhetőek és visszakereshetőek lesznek. Az energiatanúsítvány a használt lakások eladásakor tetszőleges számban felhasználható lesz (amíg az érvényessége le nem jár), vagyis ha egy lakás 10 éven belül többször kerül eladásra, akkor nem kell mindig újat készíttetni.

Az energiapasszus ajánlásai

A tanúsítvány végén egy külön bekezdésben az auditornak egy olyan ajánlást kell megfogalmaznia, amelyben a magasabb kategóriába való besoroláshoz szükséges elvégzendő munkákat, átalakításokat sorolja majd fel. Ezek végrehajtása nem kötelező, ezért is hívják ajánlásnak, viszont jó kiindulópont lehet egy soron következő korszerűsítéskor vagy egy energiaracionalizálási pályázathoz. Úgy is lehet mondani, hogy talán ez az egész tanúsítás egyik legfontosabb része.

A feltárt hibák, berendezések pl. egy bojler cserénél is jól jöhetnek, mert a tanúsítványban látszani fog, hogy pl. egy villany bojler energiafelhasználását a primer energiára való átszámításkor 2,5-es szorzóval kel felszorozni, ami tetemes csökkentést eredményezhetne, ha áttérnének pl. földgáz alapúra vagy pl. napkollektorosra.

Az ajánlás kitérhet továbbá pl. a fűtési rendszer, a kazán, a szivattyú szabályozatlanságára, sok olyan viszonylag kisebb beruházási költségű változtatásra, amiket a kedvezőbb energiamérleg miatt érdemes lehet megfontolni, elvégezni.

Bár a tanúsítvány végén szereplő kiszámított érték nem tekinthető a lakás tényleges energia felhasználásának (nem is ez a célja), viszont jó viszonyszám a szerkezetükben, gépészetileg akár gyökeresen eltérő más épületekkel való korrekt összevetésben.

A várható hatások

A kötelezővé váló tanúsítás költségét a lakás/épület tulajdonosok most egyfajta adóként fogják fel, ami érthető, de más megvilágításba fog kerülni, ha ez az irata fontossá válik egy adásvételnél, ahol látszólag egyforma értékű, de talán pont nem egyforma energia besorolású ingatlan között kell dönteni. Ebben az esetben ez készpénzben megjelenő hatással fog járni.

A különféle épület korszerűsítések/lakásfelújítások EU-s támogatásainál a tanúsítvány segítségével lehet majd meghatározni, hogy 1-2-3 kategóriát fog "ugrani" a lakás besorolása, vagyis ezután fogják megadnia támogatást és innentől kezdve az építtetők is érdekeltté lesznek téve (persze eddig is voltak felújítási, korszerűsítési pályázatok, de senki sem vizsgálta, hogy ez milyen tényleges megtakarításokkal járt). Az új építésű lakásoknál már az engedélyeztetésnél megtörténik a kötelezés a jobb energiafelhasználás irányába és a jövő szempontjából talán ez a legfontosabb.

A fentiek miatt pedig várhatóan némiképp át fog alakulni, meg fog változni az építőanyag piac, mert számos építőanyag nem felel meg a jelenlegi formájában. A legnagyobb változás valószínűleg a nyílászáróknál fog bekövetkezni, mert nem lesz mindegy, hogy az ablakokat U= 2,0 vagy U= 1,0 értékkel vehetjük-e figyelembe, lévén az energiaveszteség legnagyobb része itt keletkezik. A szeptember 1-i rendelkezés szerint az új épületekbe a követelményérték (fa és müa ablakra) már U=1,6 W/m2K, amiből az következik, hogy a ma forgalomban lévő ablakok jelentős része nem fog megfelelni ennek (ez az érték az ablak EGÉSZÉRE vonatkozik, nem az üvegezésre).

Az új rendelkezés ki fog hatni a tervezésre kerülő épületeknél is, mert a majdani tanúsítvány figyelembe vételével az építtetők még inkább érdekeltek lesznek, hogy kedvező energiafelhasználású épületeket tervezzenek nekik. A várható építési költség növekedésnek és az elérhető energia megtakarítás összevetésének mostantól sokkal fontosabb szerep jut, nem is szólva a mainál sokkal racionálisabb épületek tervezésének.

Példák értékekre

Pár kiragadott érték:

Előírás: Külső fal U=0,45 W/m2K (ennek az értéknek a Porotherm 38 N+F, a Porotherm 44 és az Ytong falazók felelnek meg, kiegészítő hőszigetelés nélkül)

Lapostető, tetőtér külső rétege U=0,25 W/m2K (ennek pl. 15 cm EPS hőszigetelés felel meg)

Ezen fenti értékeknél viszont jobb szerkezeteket kell majd beépíteni, mivel a számítások során különféle veszteségeket (hőhíd stb.) is figyelembe kell venni és ezek hatása nem egyszer akár 15-20 százalékos.

Az lakás zöldkártya várható költségei

Amíg nem kezdődik el a tényleges auditálás folyamata és nem lehet tudni, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell csatolni a tanúsítványhoz, mindezt miképpen kell dokumentálni elektronikus formában is, amíg nem tudni, hogy hány szakember fogja ezt a munkát végezni, addig ez elég nehéz kérdés.

Az EU-ban sincs még igazán sok átvehető érték. Dániában, ahol évek óta önként (tehát nem jogszabály kötelezettségével) végzik ezt a tanúsítást, ott pl. egy komolyabb családi ház esetén 800 euró a költség. Hazai viszonyok között, lakásnagyság és bonyolultság függvényében várhatóan valahol nettó 60-120 ezer Ft körül becsülhető, hangsúlyozom becsülhető a ráfordított energia, idő és egyéb (pl. berendezések, szükséges szoftverek) miatt. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a sajtóban elterjedtek 10-20 eFt-os összegről szóló hírek is.

Ez természetesen számla összeg, amiből a készítő, jó ha 35-50 százalékos nettó összeget tud realizálni és ezért nemcsak egy számítást kell elvégeznie, hanem egy helyszíni bejárással és a tulajdonos – épületszerkezetekre vonatkozó – kikérdezésével kell kezdenie még a legkisebb lakásnál is. Aztán ha nincs használható, pontosan beméretezett terv a lakásról, házról, akkor fel kell mérnie, mert különben nem tud homlokzati, tető, padló és nyílászáró méreteket számolni. Könnyen belátható, hogy egy átlagos 100-150 nm-es kétszintes családi ház esetén ez nem is olyan kis munka. Majd végig kell venni a legfontosabb gépészeti berendezéseket, össze kell gyűjtenie a fellehető paramétereiket, teljesítményüket, katalógusból a figyelembe vehető hatásfokot stb.

Bár itt legtöbbször lakásról, családi házról esik szó (számszerűleg ezek lesznek döntő többségben), természetesen a tanúsítás minden más típusú épületre is kötelező lesz. Egy többszintes irodaház esetén nyilvánvalóan nem lehet most megmondani a várható költségeket, ez nyilván ki fog alakulni elég gyorsan. A piacgazdasági törvényszerűségek miatt, a kereslet és a kínálat jelentősen módosíthatja majd a várható költségeket vagy az állam állapít meg valamiféle maximális kvázi hatósági árat. Ezt egyelőre még nem lehet tudni.

A cikk megírása után, 2006. december 14-én megjelent a kormányrendelet tervezetének és előterjesztésének szövege, amely itt olvasható. Az előterjesztést december 26-ig lehet véleményezni.

Koós Miklós
építész, vezető tervező
info@koos.hu

A cikk 2006. december 16-án  megjelent a Zöldtech oldalán is.